A leggyakoribb munkavédelmi hiányosságok

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy melyek azok a munkavédelmi  hiányosságok, amik leggyakrabban fordulnak elő. Természetesen ez egy szubjektív lista, az utóbbi 10 évben végzett munkánk során tapasztaltakat foglaljuk most össze röviden.  A hiányosságok nem súlyosságuk, hanem az általunk tapasztalt gyakoriságuk szerint vannak sorrendbe téve, ezért könnyen előfordulhat, hogy az adott hiányosság az ön cégénél is fennálló probléma. Ezzel az összeállítással a munkáltatóknak és a kezdő munkavédelmi szakembereknek is szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy jobban átlássák a gyakorlat során sűrűn jelentkező problémákat és azt, hogy nagy általánosságban mire terjed ki egy munkavédelmi hatósági ellenőrzés.

1. Érintésvédelem

Az érintésvédelemmel kapcsolatos problémák rendkívül szerteágazóak. Az áramütéssel kapcsolatos veszélyeket mindenki jól ismeri, de az már kevésbé közismert, hogy milyen konkrét intézkedésekkel lehet hatékonyan megelőzni az áramütéses baleseteket a munkahelyen.

• A felülvizsgálat nincs elvégeztetve

A munkáltatók nagyon sokszor nem készíttetik el az általuk használt létesítményre vonatkozó érintésvédelmi felülvizsgálatot. A felülvizsgálat megnevezése a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2020-as módosítása óta „villamos biztonsági felülvizsgálat”, amely tartalmazza az áramütés elleni védelem (érintésvédelem) felülvizsgálatát, valamint a villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatát is. Ezt minden létesítményre el kell végeztetni, legyen szó irodáról, raktárcsarnokról, vagy ipari üzemről. Nem szabad megfeledkezni a villamos kéziszerszámok és a hordozható elválasztó transzformátorok felülvizsgálatáról sem. Ezek ellenőrzését a létesítményre vonatkozó felülvizsgálattal ellentétben nem 3 évente, hanem évente kell elvégeztetni, ezért jellemző, hogy az ellenőrzés ciklusideje nincs betartva, az elektromos kéziszerszámok ellenőrzése is csak 3 évente történik meg.

• A felülvizsgálat során feltárt hibák nincsenek kijavítva

Nem elég csak a felülvizsgálatot elvégeztetni, a jegyzőkönyvet is át kell nézni, hogy a vizsgálatot végző szakember talált-e hibákat. A megállapított hiányosságokat ki kell javítani és a kijavítás tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. Az érintésvédelmi problémák kijavítására minden esetben vegyünk igénybe villanyszerelő szakembert, aki az elvégzett munkáról kivitelezői nyilatkozatot állít ki, ezzel megfelelően igazolhatjuk a hiányosságok elhárítását. Súlyosabb hibák esetén előfordulhat, hogy a felülvizsgáló nem megfelelőnek minősíti az áramütés elleni védelem állapotát, ilyenkor a hibák kijavíttatása után újból el kell végezni a felülvizsgálatot. Alább bemutatunk néhány felülvizsgálati jegyzőkönyvet, amiben valamilyen hiányosság lett megállapítva, a jobb érthetőség kedvéért jelöltük azokat a pontokat, amiket érdemes figyelni.

A fenti jegyzőkönyv minősítést tartalmazó lapján jól látható, hogy a felülvizsgáló nem megfelelőre értékelte az érintésvédelem állapotát

A méréseket általában táblázatosan tartalmazza a jegyzőkönyv. A felszámozott sorok alapján egyértelműen beazonosítható az a konkrét villamos berendezés, amin a mérést elvégezték. A minősítés oszlopban M=megfelelő, vagy R=rossz/hibás minősítés adható. A fenti mérési táblázatból kiolvasható, hogy a 73-as sorszámon mért 5 db 230V-os dugalj nincs ellátva védővezetővel, ami súlyos érintésvédelmi hiányosság.

Ebben az esetben a felülvizsgálatot végző szakember megfelelőnek minősítette az érintésvédelmet, de feltárt kisebb súlyú hibákat, ezeknek a sorszámát is feltüntette, így a hibás berendezések könnyen megkereshetőek a mérési adatok között.

• Az elektromos berendezések és a hálózat szakszerűtlen átalakítása

Az elektromos hálózat nem mindig felel meg az üzemeltető igényeinek, ilyenkor szükségessé válik annak átalakítása. Ez lehet világítás kiépítése, egy gép, kapcsolószekrény, vagy kábelek áthelyezése. Ezeket az átalakításokat gyakran szakszerűtlenül, előzetes tervezés nélkül végzik el. Olyan is előfordul, hogy a munkát nem villanyszerelő szakember végzi. Ezeket az átalakításokat a munkavégzés megkezdése előtt a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében bejegyzett villamos tervezővel meg kell terveztetni. A tervek alapján a szükséges átalakítást villanyszerelő szakember végezze el. Ezt követően az átalakított hálózatot, vagy berendezést üzembe kell helyezni, ennek része az érintett hálózat és berendezések felülvizsgálata is.

• Elhasználódás, nem rendeltetésszerű használat

Jellemzően két felülvizsgálat között fellépő probléma, amely azért veszélyes, mert könnyen elkerülheti a figyelmünket. Elképzelhető, hogy az érintésvédelmi felülvizsgálat el lett végeztetve az adott területre és a minősítése is megfelelő, hibákat nem tártak fel. Ez viszont csak az adott időpillanatban tükrözi az érintésvédelem állapotát. Az elektromos berendezések megsérülhetnek, meghibásodhatnak a felülvizsgálatot követően. Előfordulhat az is, hogy nem rendeltetésszerűen használjuk a villamos berendezéseket. Ez azért veszélyes, mert egy megfelelően kiépített érintésvédelmi rendszer bizonyos hibák esetén is védelmet biztosít (ez az egyik fő feladata), de a nem rendeltetésszerű használattal szemben nem biztosít védelmet. A következőkben néhány való életből vett példával szemléltetjük, hogy munkánk során milyen nem megfelelő állapotú, vagy nem rendeltetésszerűen használt elektromos berendezéssel találkoztunk.

A képen a nem rendeltetésszerű használat kirívó példája látható. A dugaljba nem villásdugóval ellátott kábelt helyeztek be, hanem egyenként bedugták a vezetékeket.

Nem megfelelő állapotú fali dugalj, használat közben

Falból kilógó dugalj

Elektromos kábel szigetelése sérült

2. Emelőgépek, emelő eszközök

Az emelőgépek és a különböző teheremeléshez használt eszközök nélkülözhetetlenek a logisztikai területen, ezért széles körben elterjedtek és sok munkáltató használja. Ebből következik, hogy bizonyos hiányosságok is gyakran előfordulnak. Mielőtt megnéznénk ezeket, tisztázzuk, hogy mi számít emelőgépnek. A választ a vonatkozó jogszabály, vagyis a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet tartalmazza. A rendelet szerint „emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja”. A fogalommeghatározásból egyértelműen kiderül, hogy nem csak a gépi meghajtású, hanem a kézi meghajtású szerkezetek is emelőgépnek minősülnek és ezekre is vonatkoznak a rendeletben előírt kötelezettségek. Gyakori, hogy a munkáltatók a kézi meghajtású eszközöket nem tekintik emelőgépnek.

 

• Felülvizsgálatok

Emelőgépek esetén gyakori hiányosság a felülvizsgálat és az üzembe helyezés hiánya. Ha egy új emelőgép kerül a céghez, akkor az alábbi vizsgálatok elvégzése szükséges:

• Üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat
• Üzembe helyezés

Üzembe helyezett emelőgépen az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni meghatározott időközönként:

• Szerkezeti vizsgálat
• Fővizsgálat
• Időszakos biztonsági felülvizsgálat

Teherfelvevő eszközök esetén időszakos vizsgálatot kell végezni.

A felülvizsgálatról minden esetben írásos dokumentáció készül. A jegyzőkönyveket célszerű átnézni, mert ha a felülvizsgáló hibákat talál, akkor azt is rögzíti a dokumentációban. Gyakori hiba, hogy a jelzett hiányosságokat az üzemeltető nem javítja ki.

 

• Dokumentációk

A leggyakrabban hiányzó dokumentációk a gépkönyvek és az emelőgép naplók. Gyakori, hogy ha van gépkönyv, akkor az nem magyar nyelvű, valamint van emelőgépnapló, de a műszakonkénti ellenőrzéseket nem vezetik.

 

• Sérült teherfelvevők

A teherfelvevő eszközök nem örökéletűek. Megsérülhetnek, tönkremehetnek, ilyenkor le kell cserélni a  sérült eszközt. Sajnos ez gyakran nem történik meg. A munkavállalók addig használják ezeket az eszközöket, ameddig a munkavédelmi bejáráson el nem vesszük tőlük. Ilyenkor a sérült teherfelvevőt alkalmatlanná tesszük a további használtra és a raktárból kérünk egy újat. A nem megfelelő állapotú teherfelvevők gyárilag megállapított teherbírása lecsökken és előfordulhat, hogy emelés közben elszakadnak, ilyenkor a  megemelt teher váratlanul leszakad, ami súlyos balesetet okozhat.

Hőhatás miatt sérült poliészter heveder

Acélsodrony kötél elemi szálai több helyen sérültek, az emelőhorogról hiányzik a kiakadásgátló

3. Kezelési jogosultság hiánya

A gépkezelői jogosultságok rendszere kifejezetten összetett és elsőre nehezen átlátható. Ehhez hozzájárul az is, hogy a jogszabályok és a képzési szabályok is folyamatosan változnak. Előfordul, hogy változik az adott gépcsoport megnevezése, vagy teljesen újat vezetnek be, esetleg megszüntetik azt. A munkavédelmi hatóság 2022-ben frissített tájékoztatója, amelyben az egységes jogalkalmazás érdekében igyekeztek összefoglalni a gépkezelési jogosultságokkal kapcsolatos változásokat, jelenleg összesen 105 oldalas. Ebből is jól látszik a téma bonyolultsága.

A munkaterületen a problémák nagyobb része mégsem abból adódik, hogy nehéz megítélni, hogy egy 1996-ban szerzett gépkezelői jogosítvány ma pontosan milyen gépek kezelésére jogosít. A leggyakoribb hiányosságokat az alábbiak szerint lehet összefoglalni:

 

• A dolgozónak egyáltalán nincs gépkezelői jogosultsága.
• Van valamilyen gépkezelői jogosultsága, de az az általa használt gép kezelésére nem jogosít. Jó példa erre, amikor egy logisztikai cégnél végeztünk munkavédelmi ellenőrzést, ahol a targoncavezető az alább látható „EMELŐGÉPKEZELŐ (KIVÉVE TARGONCA)” bizonyítvány birtokában vezette a targoncát. Erről a bizonyítványról viszonylag egyértelműen látható, hogy pont targoncavezetésre nem jogosít.

Targoncavezetésre nem jogosító bizonyítvány

Természetesen vannak kevésbé egyértelmű helyzetek is. Egy üzemcsarnokban dolgozó karbantartó a képen látható személyemelőt használta. Kérésre meg is mutatta a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiállított gépkezelői jogosítványát. A jogosítványban található vizsgabejegyzések szerint a 4221 és a 3324 jelű gépcsoportokba tartozó gépeket kezelheti a jogosítvány birtokában. A 3324 a vezetőüléses targoncák kódja, a 4221 pedig a mobil szerelőállványé. A dolgozó ez utóbbira hivatkozva kezelte az emelőgépet. A képen látható emelőgép viszont nem mobil szerelőállvány, hanem nevében némileg hasonló csengésű mobil szerelőkosár, aminek a gépcsoportszáma 4223, ezért a bemutatott jogosítvánnyal nem kezelhető.

4223 gépcsoportszámú mobil szerelőkosár

Gépkezelői jogosítvány 4221 és 3324 gépcsoportokra bejegyzett vizsgával

• Lejárt a jogosítvány orvosi érvényessége. Ezt egyszerű ellenőrizni, az orvosi érvényesség a jogosítvány hátsó lapjaira van bejegyezve. A lent látható jogosítvány 2021.10.01-ig volt érvényes. Az orvosi érvényességgel további probléma szokott lenni, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakorvos nem a munkavállaló életkorának megfelelően állapítja meg az érvényességet. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint 40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként kell elvégezni az orvosi alkalmassági vizsgálatot.

Orvosi érvényesség 2021.10.01-ig

 

4. Egyéni védőeszközök nem megfelelő állapota

Mindennapos jelenség a munkaterületen, hogy a dolgozók nem megfelelő védőeszközt használnak. Ez legtöbbször azért következik be, mert a munkáltató nem veszi észre, a dolgozót pedig legtöbbször nem érdekli, hogy milyen állapotban van az egyéni védőeszköze. Az alábbi problémákkal találkozunk leginkább:

• Koszos, poros, szennyezett védőeszköz: sokszor a védőeszközöknek nincs kijelölt, zárt helyük, hanem egyszerűen csak leteszik, vagy felakasztják valahova a munkaterületen. Leginkább védőszemüvegekkel, hallásvédőkkel fordul elő. Ilyenkor a védőeszköz porosodik, rátapadnak a munkaterületen keletkező szennyeződések, emiatt a használatuk nem higiénikus és a dolgozók sem szívesen használják, hiszen ki venne fel szívesen egy fémporral szennyezett hallásvédőt, vagy védőszemüveget.

Poros, szennyezett védőszemüveg

• Védelmi képességét elvesztett védőeszköz: gyakori kérdés a munkáltatók részéről, hogy az egyéni védőeszközöket mikor kell lecserélni, mennyi a kihordási idejük. A védőeszközöknek kihordási idejük nincs, akkor kell lecserélni, amikor elvesztették a védelmi képességüket. A védelmi képesség elvesztése lehet hiba, sérülés, rongálódás miatt, vagy bizonyos védőeszközöknél lejár a gyártó által meghatározott használati idő. Például a védősisakokon a gyártók jól láthatóan feltüntetik a gyártás időpontját. A sisak anyagától függően a gyártók 3-10 közötti használati időt állapítanak meg. Ez azt jelenti, hogy ennyi idő elteltével mindenképpen cserélni kell, de ha egyéb okból vesztette el a védelmi képességét (pl. megsérült), akkor ezen idő letelte előtt is kötelező cserélni.

Szakad védőkesztyű

 

Lyukas hegesztő kesztyű

Törött hallásvédő fültok

Törött védőszemüveg

Deformálódott védősisak

5. Elsősegély felszerelés hiánya

Minden munkahelyen kötelező elsősegély felszerelést készenlétben tartani. Sokszor látható a munkaterületen, hogy „B” típusú közúti elsősegély felszerelést helyeztek el a munkahelyi elsősegély felszerelés helyett. A munkahelyi elsősegély felszerelések négy típusba sorolhatók attól függően, hogy hány fő dolgozik az adott munkahelyen:

• • • 30 főig I.-es típus
    • 50 főig II. típus
    • 100 főig III. típus
    • 200 főig IV-es típus

Fontos, hogy a munkavállalói létszámnak megfelelő elsősegély felszerelés legyen a helyszínen.

Az elsősegély felszerelésnek folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Gyakori hiba, hogy van ugyan mentődoboz, de azt elteszik egy szekrény mélyére és így szükség esetén nehéz hozzáférni, de az is előfordulhat, hogy sérülés esetén a dolgozók meg sem találják. Az elsősegély felszerelés helyét jól láthatóan, biztonsági jellel jelölni kell. Azt javasoljuk, hogy a jelölés annak a helyiségnek a bejáratánál legyen elhelyezve, ahol az elsősegély felszerelés található, ezen kívül a helyiségen belül legyen megjelölve a konkrét helye is (pl. a szekrényajtón). Nagyobb területű munkahelyek esetén szükséges lehet a forgalmasabb helyeken feltüntetni, hogy az épületen belül hol található a felszerelés.

Biztonsági jellel megjelölt II. típusú munkahelyi elsősegély felszerelés

További lényeges szempont, amit szükséges figyelemmel kísérni, hogy az elsősegély dobozban található felszerelések ne legyenek hiányosak, illetve lejártak. A steril kötszer és a fertőtlenítőszer lejárati dátumát a csomagoláson tudjuk ellenőrizni, a lenti képeken bemutatott módon. Ha lejártak, akkor nem szükséges új elsősegély dobozt venni, mert több forgalmazó is kínál utántöltő csomagot.

2012.01.12-én lejárt steril mull lap

2019 februárjában lejárt fertőtlenítőszer