Hogyan készül a hatékony kockázatértékelés?

Ebben a bejegyzésben valós esetek alapján vizsgáljuk meg, miért fontos a kockázatértékelés és hogyan végezhető el hatékonyan úgy, hogy vállalkozásunk profitáljon belőle.

 

Kötelező jogszabályok a kockázatértékelésre

A munkáltatóknak kötelező kockázatértékelést készíteniük az 1993. évi XCIII. törvény alapján. Ez a jogszabály nem határozza meg, hogyan kell pontosan elvégezni ezt a folyamatot. Az eljárás leghatékonyabb módját a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakemberek választják ki a vállalkozás sajátosságaira szabva. Több munkavédelemmel foglalkozó jogszabály is előír kockázatértékelési, kockázatbecslési kötelezettséget, ilyen a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet, amelyik a biológiai kockázatbecslést írja elő, valamint a 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet, amelyik a kémiai kockázatbecslésről rendelkezik. A könnyebb megkülönböztethetőség és elkülöníthetőség miatt a munkavédelmi törvény által előírt kockázatértékelést gyakran nevezik munkahelyi kockázatértékelésnek is.

 

Kik készíthetnek kockázatértékelést?

A munkavédelmi törvény világosan meghatározza, hogy a kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek feladata. Ezt azt jelenti, hogy csak olyan személyek végezhetik el a kockázatértékelést, akik rendelkeznek munkavédelmi (például munkavédelmi előadó, munkavédelmi technikus, munkavédelmi szakmérnök) és munkaegészségügyi (például foglalkozás-orvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan) szakképesítéssel.

Ahogyan azt a tűz- és munkavédelmi oktatással kapcsolatban bemutattuk sajnos sok cég próbálja megtéveszteni a munkáltatókat téves információkkal Ugyanez igaz a kockázatértékelésre is. Egy gyakori tévhit, hogy a kockázatértékelést csak „külső tanácsadó” végezheti, vagyis a munkáltatónak minden esetben igénybe kell vennie valamilyen külsős szakembert. Ezt az állítást azonban ne higgyük el. A munkavédelmi törvény a tevékenységet szakképesítéshez köti, nem pedig ahhoz, hogy a szakember az adott vállalkozás alkalmazásában áll-e. Ha az Ön munkavállalói között van olyan személy, aki kellő tapasztalattal és munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik, akkor az üzemorvossal közösen nyugodtan elkészítheti a kockázatértékelést, ehhez semmilyen „külső tanácsadó” igénybevétele nem szükséges. Csak akkor kell külső szakember segítségét kérni, ha a vállalkozáson belül nincs munkavédelmi szakképesítésű személy.

Ez a tűz- és munkavédelemmel foglalkozó vállalkozás úgy gondolja, hogy a kockázatértékelést „csakis külső szakmai tanácsadó készítheti el”. Ez az állítás nem igaz, ne higgye el.

 

A kockázatértékelés érvényessége

Gyakran felmerülő kérdés, hogy meddig érvényes egy kockázatértékelés. Alapvetően 3 évig, ez után az értékelést újra el kell készíteni. Az alábbi esetekben a 3 év letelte előtt is újra el kell végezni:

–           Ha az alkalmazott tevékenységek, technológiák, munkaeszközök vagy a munkavégzés módja változik

–           Minden olyan, az eredeti tevékenységhez kapcsolódó változás, ami megváltoztathatja a munkakörülményeket, például munkaklíma, zaj, rezgésterhelés, vagy légminőség terén.

–           Ha olyan események történnek, mint a munkabalesetek, fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedések, melyek az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz vagy munkavégzés hiányosságaival összefüggésben következnek be.

–           Amikor a kockázatértékelés nem terjed ki olyan szempontokra, amiket külön jogszabályok határoznak meg.

 

Hol kell kockázatértékelést készíteni?

Mindenhol, ahol szervezett munkavégzés van, vagyis van munkáltató és legalább egy munkavállaló.

 

Miért fontos a kockázatértékelés elkészítése?

Gyakran halljuk, még a munkavédelmi szakemberektől is, hogy a kockázatértékelés azért szükséges, mert a jogszabály így előírja, és ha elmarad, akkor büntetés jár érte. Bár ez valóban igaz – a jogszabályok előírják, és a munkavédelmi hatóság bírságot szabhat ki az elmulasztás miatt –, a kockázatértékelés nem csupán ezen tényezők miatt válik nélkülözhetetlenné.

Azok, akik csak ezt a leegyszerűsített megközelítést hangsúlyozzák, általában pusztán adminisztratív feladatnak tekintik a kockázatértékelést. Ezért nem ritkák az olyan munkavédelemmel foglalkozó vállalkozások, amelyek az adatok telefonos begyűjtése után 24 órán belül összedobják a kockázatértékelést, majd futárral elküldik az ügyfelüknek. Ezt egy kényelmes és gyors szolgáltatásnak gondolhatja a cégvezető, mert néhány kattintással letudta ezt a kötelezettséget. Sajnos ezzel nem megoldott egy problémát, hanem a nyakába vett egy újabb problémahalmazt, ami abból fakad, hogy nem megfelelően lett elkészítve a kockázatértékelés.

A továbbiakban megnézzük közelebbről, hogy miért nem lehetséges személyes megjelenés nélkül, 24 órán belül korrekt kockázatértékelést készíteni.

 

Hogyan készül a kockázatértékelés?

A kockázatértékelést nyugodtan nevezhetjük a munkavédelmi tevékenység alapjának, mert minden egyéb erre épül.

 

Alapvetően 7 részből áll.

1. A módszertan kiválasztása. A kockázatértékelés elvégzésére többféle módszertan létezik és ezek közül nincs olyan, amit mindenhol, minden esetben lehetne használni. Ezt mindig úgy kell kiválasztani, hogy az adott cégre, vállalkozásra alkalmazható legyen.
2. A veszélyek azonosítása. Itt azt vizsgáljuk, hogy a munkavállalóük egészségét, biztonságát veszélyezteti-e valami. A veszélyek összefüggésben lehetnek a munkaeszközökkel, munkaterülettel, felhasznált anyagokkal és balesetet, megbetegedést okozhatnak. Valamennyi veszélyforrást össze kell gyűjteni attól függetlenül, hogy mekkora a veszély mértéke. Nagyon fontos, hogy ebben a fázisban elkerülhetetlen, hogy bevonjuk a munkavállalókat. Gyakori, hogy egy adott gépen évek óta dolgozó szakember tisztában van olyan, csak az adott gépen, vagy munkaterületen jelentkező veszélyforrásokkal, ami a munkavédelmi szakember előtt rejtve maradhatnak (pl. éppen azt a tevékenységet a veszélyek felmérése pillanatában nem végzik). A munkavédelmi szakember egyik kiemelten fontos feladata az, hogy az ott dolgozókból ezeket az információkat kinyerje, rendszerezze és dokumentálja.
3. Kockázatok meghatározása. A kockázat a veszély bekövetkezési valószínűsége és a lehetséges következmény kombinációja. Ebben a részben megtörténik a korábban feltárt veszélyforrások elemzése abból a szempontból, hogy ezek a veszélyforrások milyen valószínűséggel okoznak valamilyen problémát és ha okoznak, akkor az mennyire súlyos. A kockázatokat általában valamilyen konkrét számmal jellemezzük, így könnyebb a rangsorolásuk, ennek következtében nagyon jól láthatóvá válik, hogy melyek azok a problémák, amikkel azonnal foglalkozni kell.
4. Intézkedések. Ha már ismerjük a kockázatokat és azok mértékét, akkor meg kell vizsgálni, hogy mi okozz ezeket, mi a kiváltó oka az adott kockázatnak. ennek ismeretében lehet meghatározni a szükséges intézkedéseket, ami többek között lehet műszaki, munkaszervezési intézkedés, vagy egyéni védőeszköz biztosítás.
5. Végrehajtás. Az intézkedések végrehajtására határidővel és a felelősök megnevezésével ellátott tervet kell készíteni.
6. Ellenőrzés. Az intézkedések végrehajtását ellenőrizni kell annak érdekében, hogy a végrehajtott intézkedés a várt eredmény elérte-e. Itt is szükséges bevonni a munkavállalókat, mert elképzelhető, hogy a meghozott intézkedésekről kiderül, hogy a mindennapi munkavégzés során nem tudják, vagy nem akarjak betartani. Ha ilyet tapasztalunk, akkor ennek az okát vizsgálni kell és javítani az intézkedési tervet.
7. Kockázatok kommunikálása. Az értékelés során a feltárt kockázatokról és a meghozott intézkedésekről tájékoztatni kell a munkavállalókat.

 

Nézzük mindezeket egy gyakorlati példán keresztül

Egy acélszerkezeteket gyártó cég bízott meg minket azzal, hogy készítsük el a kockázatértékelést. Az üzem előzetes bejárása és a technológiai folyamatok átbeszélése során világossá vált, hogy pontosan mit szeretnénk vizsgálni, ezeket egy listába össze is szedtük. Az egyik ilyen munkafolyamat a hegesztés volt. A hegesztési tevékenység vizsgálata során felhasználtuk a hegesztési biztonsági szabályzatról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet vonatkozó előírásait, valamint a saját magunk által a korábbi tapasztalatok alapján összeállított ellenőrzési listánk szempontrendszerét.

A veszélyek azonosítása helyszíni bejárás keretén belül történt meg, normál üzemi körülmények között. Itt lehetőségünk volt beszélni a hegesztést végző kollégákkal. Ami elsőre feltűnt az az volt, hogy mivel nagyobb szerkezeteket hegesztenek, ezért a hegesztés során keletkező füst mennyisége is viszonylag nagy, aminek az elszívása látszólag nem volt hatékony. Erről megkérdeztük a dolgozókat is, akik közül volt, aki azt mondta, hogy zavarja a füst, de olyan is volt, aki arról számolt be, hogy neki nem okoz problémát, mert már 10 éve ezt csinálja és valószínűleg megszokta. A hegesztés során keletkező füst egyértelműen veszélyforrás, de ebben az esetben az ezzel kapcsolatos kockázat is magasabb, mert a gyenge elszívás miatt folyamatos gondot okoz. A probléma mértékének pontos meghatározásához munkahelyi levegőminőség-vizsgálatot láttunk szükségesnek. Ennek során pontosan megállapítható, hogy a hegesztés miatt keletkező füst okoz-e határértéktúllépést valamilyen anyag tekintetében.

Hegesztő munkahely levegőminőség vizsgálatának eredménye

 

A vizsgálat eredményéből látható, hogy a belélegezhető por, a mangán és a réz is határérték felett volt. Figyelemreméltó a mangán magas koncentrációja, ami acélhegesztés esetén gyakran van jelen a hegesztési füstben. A hegesztési füst belélegzése légzőszervi megbetegedéseket okozhat, ezen belül a mangánexpozíciónak pszichiátriai és neurológiai hatásai is vannak.

A mérési eredmények alapján kijelenthető, hogy a hegesztési munkafolyamat során határérték feletti a füstkoncentráció, ami munkavédelmi szempontból magas kockázatot jelent, tehát ezzel a problémával soron kívül foglalkozni kell.

A probléma feltárásával a kockázatértékelést még nem tekinthetjük befejezettnek. Fel kell deríteni a kiváltó okokat és hatékony megoldási javaslatokat kell kidolgozni. Ebben az esetben a kiváltó ok a nem megfelelő elszívás, ezt igazolták a mérési eredmények is. A meglévő központi elszívó részben a dolgozó légzési zónáján keresztül szívta el a füstöt, ezért helyi elszívást javasoltunk. A munkáltató beszerezte a megfelelő elszívó berendezéseket, amiket a helyszínen üzembe is helyeztek.

Az intézkedések visszaellenőrzése során felmerült, hogy nem minden esetben tudják használnia helyi elszívó berendezés, mert olyan szerkezeteket is hegesztenek, amelyiknél méretüknél fogva nem tudják megoldani a folyamatos elszívást. Ezért is fontos a végrehajtás ellenőrzése során a dolgozók bevonása és alapos kikérdezése, mert ez másképp nem derült volna ki, csak akkor, amikor éppen ilyen szerkezetet hegesztenek. A visszaellenőrzésen szerzett információk alapján felülvizsgálatuk az intézkedési tervet és azt javasoltuk, hogy frisslevegős szűrőrendszerrel ellátott automata fejpajzs legyen kiosztva a dolgozóknak, amikor ilyen jellegű munkát kell végezniük.

A kockázatértékelés eredményéről és a szükséges intézkedésekről oktatás keretében tájékoztattuk az érintett dolgozókat. Ennek során részletesen tárgyaltuk, hogy milyen veszélyforrásokat tártunk fel, kezeletlenül milyen egészségkárosodást okozhatnak és ezek ellen milyen intézkedéseket hoztunk. Megbeszéltük, hogy a dolgozóknak milyen konkrét feladataik vannak ezzel kapcsolatban, különös tekintettel az újonnan bevezetett egyéni védőeszközök helyes használatára.

Fentiekből látható, hogy a kockázatértékelés egy meglehetősen összetett folyamat, jól működő együttműködést követel meg a munkáltató, a dolgozók és a munkavédelmi szakember között, ezen felül sokat kell gondolkodni a lehetséges veszélyforrásokról, azok hatásairól és az elhárításukra tett intézkedésekről. Most csak a hegesztési munkafolyamaton belül egyetlen veszélyforrást emeltünk ki, de ebből is jól látható, hogy ez nem megy helyszíni vizsgálat nélkül és 24 órán belül.

Az is egyértelmű, hogy az egyéni védőeszközök juttatásának rendje, az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje és a munkavédelmi oktatási tematika elkészítésénél is leginkább a kockázatértékelés során keletkezett adatokból dolgozunk, ezek képezik a kiindulási alapot.

 

Hogyan hasznosíthatja vállalkozása a kockázatértékelést?

Az előző példánál maradva a kockázatértékelés elmaradása, vagy 24 órán belül, távolról elkészítése esetén a valós kockázatok feltáratlanok maradnának. Természetesen azt bármilyen távolságból meg lehet állapítani, hogy általánosságban a hegesztés során milyen veszélyforrások jelentkeznek, de ebből a konkrét tevékenységre vonatkozó következtetéseket nem lehet levonni. A hegesztési füst például bekerülhet a kockázatértékelésbe, de az aktuális helyszín ismerete nélkül a kockázat mértékét nem lehet pontosan felmérni. Így a probléma gyökere is rejtve marad, és hatékony kockázatkezelő intézkedések sem valósulhatnak meg. Egy ilyen kezeletlen kockázati tényező is jelentős hatást gyakorolhat vállalkozására. Hosszú távon a hegesztési füst belélegzése légzőszervi és idegrendszeri megbetegedéseket, valamint akár rákot is eredményezhet. A legfontosabb az, hogy egy ember tönkrement egészségét már nem lehet visszaadni, ezek a folyamatok visszafordíthatatlan károkat okoznak és pénzben nem kifejezhető módon rontják az életminőséget, jelentős szenvedést okozva.

Másodlagos, de a vállalkozás szempontjából jelentős tényező, hogy egy (vagy akár több) képzett, 10-15 éve a cégnél dolgozó hegesztő szakember pótlása rendkívül nehéz feladat. A munkaerőkiesés már konkrét, gazdaságilag kimutatható kárt eredményez és az esetleges bírósági eljárásról, kártérítési felelősségről még nem is beszéltünk.

Az általunk végzett kockázatértékelés a gyors, helyszíni megjelenés nélküli, 24 órán belül elvégzett, felületes vizsgálattal ellentétben a jogszabályi előírások és szakmai szabályok szigorú betartásán alapul. Célunk, hogy mindenre kiterjedő, részletes kockázatértékelést készítsünk, amely valós és pontos képet nyújt az adott tevékenység vagy folyamat veszélyeiről. Ezáltal lehetőséget teremtünk a hatékony kockázatkezelésre és az alkalmazottak egészségének és biztonságának megóvására, miközben hozzájárulunk a vállalkozás hosszú távú sikeréhez és fenntarthatóságához.

Ha vállalkozásában fontosnak tartja a munkavállalók biztonságát és az üzleti folyamatok hatékonyságát, vegye fel velünk a kapcsolatot a részletes kockázatértékeléshez, és lépjen a magas színvonalú munkavédelem irányába még ma!