Tűzoltó készülékek: fajták, használat és választási tippek

A Tűzoltó készülékek története

Az ember és a tűz közötti kapcsolat több ezer évre nyúlik vissza. A tűz mindig is kettős természetű elem volt: melegített, fényt adott, és kényelmet hozott az életünkbe, ugyanakkor veszélyes és pusztító is lehetett. A tűz ereje iránti vonzódás az emberi fejlődés motorja volt, de a tűz okozta veszélyekkel is szembe kellett nézni.
Az ókori rómaiaknál már létezett a szervezett tűzoltás, a tűz megfékezésére vödrökből vizet locsoltak az égő épületekre, de már szivattyúkat is használtak a víz kijuttatására.
Az első hordozható tűzoltó készülék megjelenésére a XIX. század elejéig kellett várni. Az 1816-ban bemutatott ‘Extincteur’ történelmi mérföldkő volt a tűzoltás fejlődésében. George William Manby készüléke egy réz tartályból állt, amelyben 3 gallon (13,6 liter) kálium-karbonát oldat és sűrített levegő volt. Ez volt a ma is használt tűzoltó készülékek őse. Az 1900-as években megjelentek a habbal oltó és szén-dioxiddal oltó készülékek, amelyek sokoldalúságuk és hatékonyságuk miatt hamar népszerűvé váltak.

Betiltott oltóanyag

Az 1960-as években egy forradalmi felfedezésnek köszönhetően létrehozták az új, rendkívül hatékony oltóanyagot, a halont. Fontos megjegyezni, hogy a halon egy vegyületcsoportot jelöl, amely halogénezett alkánokból áll, és nem tartalmaz hidrogént. Ez az innovatív oltóanyag gyorsan népszerűvé vált, mivel már kis mennyiségben is hatékonyan oltott, anélkül hogy kárt okozott volna az elektromos berendezésekben. Ennek eredményeként tűzoltó készülékekben tömegesen használták tűzoltó készülékekben, leggyakrabban a dibróm-tetrafluoretán, azaz a Halon 2402 jelű vegyületet alkalmazták erre a célra.

Halonnal oltó készülék

Azonban idővel kiderült, hogy a tűzoltás során mérgező bomlástermékek keletkeznek, és az ózonréteg károsító hatása is igen jelentős. Ezek a felismerések vezettek ahhoz, hogy az oltóanyag használatát, kivéve néhány katonai, repülőgépfedélzeti és űripari alkalmazást, nemzetközi egyezményekben betiltották. 2004. május 1-ig az oltóanyagot tartalmazó tűzoltó készülékeket ki kellett vonni a használatból. Bár elvétve még találkozhatunk „ottfelejtett” halonnal oltó készülékekkel, azokat nem célszerű megtartani. Ha Önnek vagy vállalkozásának telephelyén ilyen készülék van, javasoljuk, hogy a Klímavédelmi Hatóság által meghatározott helyeken adja le, mivel a hatóság bírságot szabhat ki a halont tartalmazó tűzoltókészülék miatt.

Melyik tűzoltó készülék mire használható?

A különböző típusú tűzoltó készülékek különböző típusú oltóanyaggal vannak feltöltve, és különböző típusú tüzek oltására alkalmasak. Leggyakrabban a 6kg-os ABC porral oltó, vagy közkeletű nevén poroltó készülékkel lehet találkozni. Annak ellenére, hogy ennyire elterjedt ez sem alkalmas bármilyen típusú tűz eloltására. Ahhoz, hogy megértsük, hogy az adott tűzoltó készülék milyen jellegű tűz eloltására alkalmas meg kell ismernünk a tüzek osztályozását.

A tüzek osztályozása

Az osztályozást az MSZ EN 2 szabvány tartalmazza. A besorolás az éghető anyagok alapján csoportosítja a különböző tüzeket, az alábbiak szerint:

• „A” tűzosztály: szilárd anyagok
• „B” tűzosztály: folyadékok
• „C” tűzosztály: gázok
• „D” tűzosztály: fémek
• „F” tűzosztály: zsiradékok

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy milyen oltóanyaggal milyen típusú tüzeket lehet oltani.

A táblázat egyből felveti azt a kérdést, hogy ha az oltóporok „ABC” mellett „D” osztályú tüzek oltására is alkalmasak, akkor a poroltókon általában miért csak az „ABC” jelölés van feltüntetve?
Ez azért van így, mert a különböző típusú oltóporok is más-más oltási tulajdonsággal rendelkeznek. A gyártóknak szigorú, szabványos vizsgálatokon kell bizonyítaniuk, hogy az az anyag, amit a készülékbe töltenek pontosan milyen tűzosztályú tűz eloltására alkalmas. Ez után lehet csak ráírni egy készülékre azoknak a tűzosztályoknak a betűjelét, amire a bevizsgálás megtörtént. Így fordulhatott elő, hogy korábban léteztek olyan oltóporok is, amelyek csak „BC” tűzre voltak vizsgálva. Ma már az oltóporok többsége „ABC”, vagy „D” tűzosztályra van minősítve, univerzális, mind a négy tűzosztály oltására megfelelő oltópor nincs. Amelyik por hatékony a szilárd, folyékony és gáznemű anyagok oltásánál az nem használható fémek égésénél és ugyanez fordítva is igaz. Az oltóhaboknál is hasonló a helyzet, ezek általában szilárd és folyékony anyagok tüzeinek oltására alkalmasak, de léteznek „ABF” habbal oltók is, ezek olajtüzek oltására is megfelelőek.

Hova kell tűzoltó készülék?

Sokan azt gondolják, hogy ha a vállalkozásuk nem végez tűzveszélyes tevékenységet, akkor az irodájukban, telephelyükön nem kell tűzoltó készüléket tartaniuk. Ezzel szemben nézzük, hogy mit mondd az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet:

„Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani
a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként,
b) ahol e rendelet előírja és
c) jogszabályban meghatározott esetekben”

A b) és a c) pont azt jelenti, hogy ebben a rendeletben, vagy más jogszabályban vannak olyan konkrétan meghatározott esetek, ahol kötelező a készenlétben tartás. Ilyen esetek például a szabadtéri rendezvényeken a színpad, vagy az öltöző. Az a) pontban hivatkozott önálló rendeltetési egység jelentése az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben van meghatározva. A rendelet szerint:
„önálló rendeltetési egység meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.”
Ide tartozik minden más eset, ami ennek a fogalomnak megfelel, ilyen lehet például egy üzlethelyiség, iroda, raktár, műhely. Látható, hogy szinte minden épületben, minden tevékenység esetén szükséges tűzoltó készüléket elhelyezni, ez alól csak a lakóépületek és a magán célra szolgáló üdülők a kivételek.
Mi van olyan esetekben, amikor egy cégnek az irodája, üzlethelyisége egy lakóépületben van?
Ilyenkor is szükséges ezekben a helyiségekben tűzoltó készüléket elhelyezni, mert ebben az esetben egyértelműen nem lakó rendeltetésről van szó és a jogszabály csak a lakó rendeltetés esetén fogalmazott meg könnyítést.
Annak ellenére, hogy jogszabály szerint nem kötelező mi javasoljuk mindenkinek, hogy a saját biztonsága érdekében lakásába és autójába is szerezzen be tűzoltó készüléket.

• Lakásba az alábbi készüléket javasoljuk: 6 kg-os ABC porral oltó készülék, oltásteljesítmény: 43A 233B C
• Autóba az alábbi készüléket javasoljuk: 2 kg-os ABC porral oltó készülék, oltásteljesítmény: 13A 89B C

Tűzoltó készülékek kiválasztása

A megfelelő tűzoltó készülék kiválasztása kulcsfontosságú a biztonságos tűzoltáshoz. Az elsődleges lépés az, hogy megvizsgáljuk, milyen típusú tüzek fordulhatnak elő az adott területen. A leggyakoribb veszélyforrás a szilárd anyagok, például fa, papír vagy műanyag tüze, és ilyen esetekben az „ABC” porral oltó készülék javasolt. Főzőkonyhákban, ahol gyakran dolgoznak olajokkal és zsiradékokkal, az „F” tűzosztályra minősített készülék is szükséges, mivel ezek a készülékek specifikusan folyadék- és olajtüzekre vannak optimalizálva.
Ezenkívül fontos figyelembe venni a tűzoltó készülék oltásteljesítményét. Ez az adat meghatározza, hogy az adott oltóanyag töltettel mekkora szabványos egységtüzet lehet eloltani. Az oltásteljesítmény alapján határozható meg, hogy az adott készülék hány oltóanyag-egységnek felel meg. Az oltóanyag-egység azért fontos fogalom, mert a vonatkozó jogszabály az adott területre vonatkozó tűzoltókészülékek számát oltóanyag-egység alapján határozza meg.
A megfelelő tűzoltó készülék kiválasztása összetett folyamat, ezért érdemes tűzvédelmi szakemberre bízni. Szakértő csapatunk készséggel áll rendelkezésére, hogy segítsen Önnek az előírásoknak megfelelő típusú és oltásteljesítményű tűzoltó készülék kiválasztásában. Ha kérdése van, akkor kattintson ide, és vegye fel velünk a kapcsolatot.

Gyakori hibák és hiányosságok

A tűzoltó készülékekkel kapcsolatos hibák és hiányosságok fontos téma, amelyre nagy figyelmet kell fordítani a tűzbiztonság fenntartása érdekében. A problémák nagyobb része a nem megfelelő, vagy teljesen elmaradt karbantartásból és ellenőrzésből fakad, ezért ez az elsőszámú hiányosság. Ha ezek rendszeresen megtörténnek, akkor sokkal kisebb az esélyé, hogy gond adódjon a tűzoltó készülékekkel. A tűzoltó készülékekkel kapcsolatos hibák felismerésében és javításában a tűz- és munkavédelmi szakember is segítségére lehet.

Tipikus hiba #1: Nincs tűzoltó készülék

Sajnálatos módon, még napjainkban is gyakran tapasztalható, hogy olyan helyeken hiányzik a tűzoltó készülék, ahol jogszabályok szerint kötelező lenne azok megléte. Ez a hiányosság nem csupán az aktuális előírások figyelmen kívül hagyását jelenti, hanem súlyos biztonsági kockázatot is rejt magában, mert így az adott területen nem lesz olyan hatékony eszköz, amivel a kezdődő tüzeket meg lehetne fékezni. Ha a tűzvédelmi hatóság egy ellenőrzés során megállapítja a tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiányát, akkor 20 000 – 50 000 Ft közötti tűzvédelmi bírságot szab ki. Ez az büntetési összeg nem tűnik túl magasnak, de ez készülékenként értendő és 15-20 db hiányzó tűzoltó készülék esetén ez már komolyabb tétel is lehet.

Tipikus hiba #2: Nem megfelelően elvégzett karbantartás

A karbantartás és az ellenőrzés során főleg dokumentációs hiányosságok jellemzőek, de az is előfordul, hogy csak papíron történik meg az ellenőrzés. A vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelv pontosan meghatározza, hogy a karbantartást és az ellenőrzést is tűzvédelmi üzemeltetési naplóban kell rögzíteni. A naplónak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

• a létesítmény nevét, címét,
• a felülvizsgálat, karbantartás típusát,
• a felülvizsgálat, karbantartás dátumát,
• a felülvizsgálati, karbantartási tevékenységet végző szervezet nevét és címét, valamint a jogosult személy nevét,
• amennyiben a tevékenység végzése tűzvédelmi szakvizsgához kötött, akkor a felülvizsgálatot, karbantartást végző jogosult személy tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány számát és a bizonyítvány érvényességi idejét,
• a jogosult személy megállapítását,
• a felülvizsgálatot, karbantartást, javítást végző személy aláírását
• a tűzoltó készülék típusjelét,
• tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely és a tűzoltó készülék gyártási száma vagy tételszáma megadásával,
• tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát és dátumát,

Gyakran előfordul, hogy a naplóban csak egy cégnév szerepel, a karbantartást végző neve, aláírása vagy szakvizsgabizonyítvány száma és érvényessége nincs feltüntetve. Ebben az üzemeltetési naplóban a legtöbb adatot megfelelően rögzítették, de a karbantartást végző személy tűzvédelmi szakvizsgájának a száma és az érvényessége hiányzik.

Tipikus hiba #3: Alacsony nyomás / hiányzó oltóanyag

A legtöbb tűzoltó készüléken található egy manométernek nevezett eszköz. Ez a palackban uralkodó nyomást mutatja. A mérőeszköz zöld és piros sávokkal van tagolva. Ha a mutató a zöld tartományon belül van, akkor a nyomás megfelelő, ha a pirosban, akkor túl alacsony vagy túl magas a nyomás. Az alacsony nyomás arra utalhat, hogy készülékben lévő hajtóanyag (általában nitrogén gáz) nyomása olyan alacsony, hogy az oltóanyagot már nem képes megfelelően kijuttatni, de azt is jelenheti, hogy a készüléket már használták és oltóanyag sincs már a tartályban. A két hibajelenséget úgy lehet elkülöníteni, hogy megnézzük a biztosítószeg plombáját. Amennyiben a plomba sértetlen és mégis alacsony nyomást mutat a manométer, akkor nagyon valószínű, hogy elszivárgott a hajtógáz. Sérült vagy hiányzó plomba esetén arra következtethetünk, hogy a tűzoltó készüléket használták, vagyis valaki szándékosan juttatta ki az oltóanyagot. A végeredmény mindkét esetben ugyanaz, a tűzoltó készülék nem használható.
Az oltóanyaghiány és a nyomásvesztés könnyen elkerülhető, ha gondoskodunk a készülékek rendszeres karbantartásáról és ellenőrzéséről, de ezen vizsgálatok közötti időben is célszerű néha ránézni a nyomásmérőre. Ha a mutató nem a zöld zónában van, akkor azonnal értesítsük a karbantartó szakcéget, akik gondoskodnak az oltóanyag újratöltéséről, szükség esetén a készülék javításáról. Ha bármilyen probléma miatt a karbantartó elvisz a területről egy tűzoltó készüléket, akkor minden esetben kérjük meg, hogy hagyjon helyette cserekészüléket, így a köztes időben is biztosítható a megfelelő szintű biztonság.

Tipikus hiba #4: Eltorlaszolás

Bár a tűzoltó készülékek eltorlaszolása ritkán kerül előtérbe, fontos, hogy mindenki tisztában legyen ezzel a potenciálisan veszélyes problémával. Egy éppen kialakuló, kezdődő tűz esetén rendkívül fontos, hogy az első beavatkozás milyen gyorsan történik. Szó szerint másodpercek is számítanak. Ami az egyik pillanatban még viszonylag kis kiterjedésű tűznek tűnik az nagyon rövid időn belül válhat kontrollálhatatlanná. A tűz sokkal gyorsabban terjed, mint azt gondolnánk. Ezért nagyon nem mindegy, hogy a tűzoltó készülék azonnal hozzáférhető, vagy keresni kell, mert az eltorlaszolás miatt nem látható, esetleg csak nehezen hozzáférhető és emiatt ahhoz, hogy hozzáférjünk ki kell szabadítani. A tűzvédelmi hatóság a tűzoltó készülékek eltorlaszolása miatt 20 000 – 60 000 Ft közötti tűzvédelmi bírságot szabhat ki.
Az alábbi képeken számos példa látható tűzoltó készülékek eltorlaszolására, amelyek szemléletesen mutatják be ezt a veszélyes gyakorlatot.

Tipikus hiba #5: Biztonsági jelzés

A tűzoltó készülékeket kívülről vagy belülről megvilágított, vagy utánvilágító biztonsági jellel kell megjelölni. A jelzést a készülék felett, a padlósíktól mérve 1,8 – 2,5 m magasságban kell elhelyezni. A biztonsági jelzéssel kapcsolatos hibák nagyon változatosak. Előfordul, hogy hiányzik a biztonsági jelzés vagy ha elhelyeztek valamilyen jelzést, akkor az nem a jogszabálynak megfelelő kialakítású, esetleg nem az előírt magasságban van. Kültéren elhelyezett készülékek esetén az UV sugárzás néhány év alatt kepés teljesen tönkre tenni a jelzést. Érdemes arra is figyelni, hogy a biztonsági jelzésen található piktogram megfeleljen a vonatkozó műszaki követelményeknek, amit jelenleg az MSZ EN ISO 7010:2020 szabvány tartalmaz. A komolyabb táblagyártók már a szabvány alapján gyártják le a jelzéseket, de sajnos még mindig előfordulnak különböző egyedi megoldások.

Karbantartás, ellenőrzés

A rendszeres karbantartás és ellenőrzés biztosítja, hogy a tűzoltó készülékek mindig optimális állapotban legyenek, és működésre készen álljanak, amikor szükség van rájuk.
A tűzvédelem területén a karbantartás és az ellenőrzés két különböző folyamatot takar.

Karbantartás

Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi előírások alapján a tűzoltó készülékeket nem hitelesíteni vagy felülvizsgálni kell, hanem karbantartani. Az érvényes jogszabályok következetesen a „karbantartás” kifejezést használják erre az eljárásra.
A karbantartást olyan szakember végzi, aki a tűzvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet tagja, vagy olyan személy, aki szerződéses kapcsolatban áll ilyen szervezettel, és rendelkezik tűzvédelmi szakvizsgával. A tűzvédelmi hatóság nyilvántartását a karbantartó szervezetekről ide kattintva érheti el. A tűzoltó készülékeknek háromféle karbantartása van:

1. alapkarbantartást, ezt évente kell elvégezni,
2.  középkarbantartás. A tűzoltó készülék gyártási dátumától számított 5. és 15. évben. A
3. Teljes körű karbantartás a gyártási dátumtól számított 10. évben, illetve az üzemidő hosszabbítás esetén a 20. és a 25. évben.

Az elvégzett karbantartás során minden készülékre egy öntapadós matrica kerül, melyen megtalálható a készülék utolsó karbantartásának időpontja és a következő tervezett karbantartás dátuma. Ezen felül az elvégzett karbantartást a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba is be kell jegyezni.
Sajnálatos módon, néhány tűzoltó készülék karbantartással foglalkozó cég kihasználja azt, hogy az ügyfelek nem pontosan ismerik a karbantartási ciklusidőket, és félévente végzik el az évente esedékes alapkarbantartást. Bár ez a sűrűbb karbantartás nem veszélyezteti a biztonságot, de teljesen felesleges és jelentős költségekkel jár. Ha Önnél is félévente végzik a tűzoltó készülékek alapkarbantartását, akkor nyugodtan hívja fel a szakemberek figyelmét, hogy az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 18. mellékletében található táblázat alapján erre csak évente van szükség. Ilyenkor a legtöbb cég áttér az Önnek kedvezőbb éves karbantartásra, azonban van, aki még itt sem adja fel. Egyik ügyfelünknél a karbantartó arra hivatkozott, hogy a 18. melléklet táblázatában 6 hónapos ciklusidő is fel van tüntetve. Ez valóban így van, de tartozik hozzá egy „apró betűs rész”, ami szerint a 6 hónapos ciklusidő az MSZ 1040 szabvány szerint gyártott tűzoltó készülék alapkarbantartására vonatkozik. Az MSZ 1040 alapján készült tűzoltó készülékekről azt kell tudni, hogy ezek régi, elavult eszközök, amiket legkésőbb 2014. 12. 31-ig ki kellett vonni a használatból, ezért erre hivatkozva sem korrekt a tűzoltó készülékek féléves karbantartása 2023-ban.

Ellenőrzés

A tűzoltó készülékek ellenőrzése az üzemeltető feladata. Ez azt jelenti, hogy az időszakos karbantartások között az üzemeltetőnek szemrevételezéssel kell ellenőriznie a készülékeket. Fontos kiemelni, hogy az üzemeltetői ellenőrzéshez nincs szükség tűzvédelmi szakképesítésre; ez egyszerű vizuális ellenőrzés, amely néhány alapvető szempontot tartalmaz. A vizsgálat negyedévente történik, és az alábbiakat kell ellenőrizni:

– a készülék az előírt helyen van-e elhelyezve,
– rögzítése megfelelő,
– a készülék jól látható,
– magyar nyelvű használati utasítás a készülék előtt olvasható,
– a készülék használata nem akadályozott valamilyen módon,
– minden nyomásmérő vagy jelző műszer jelzése a megfelelő zónában található,
– a szerelvények hiánytalanok,
– a plomba, zárópecsét, karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jele sértetlen,
– karbantartás időben megtörtént,
– a készülék készenléti helyét jelölő biztonsági jel jól látható és felismerhető,
– a készülék állapota kifogástalan és üzemszerű

Az ellenőrzés megtörténtét és az esetleges problémákat rögzíteni kell a tűzoltó készülékek üzemeltetési naplójában. Amennyiben az ellenőrzés során bármilyen probléma vagy hiányosság merül fel, sürgősen értesíteni kell a karbantartó személyzetet, és az azonnali javításról is gondoskodni kell.

Porral oltó tűzoltó készülék használata

Minden tűzoltó készüléken található használati utasítás és arra vonatkozó utalás, hogy milyen tűz oltására alkalmas, valamint, hogy alkalmas-e elektromos tüzek oltására. A tűzoltó készülékek nagyobbik része alkalmas elektromos tüzek oltására is 1000V-ig, legalább 1 méter távolságból.

Tűz esetén a lehető legrövidebb időn belül keressük meg a hozzánk közel eső tűzoltó készüléket. Ha van rajta, akkor ellenőrizzük a nyomásmérőt, hogy a zöld tartományban van-e. Ha van időnk és meg tudjuk tenni, akkor oltás előtt felrázhatjuk a készüléket, de ez nem kötelező. Határozott mozdulattal húzzuk ki a biztosítószeget. Ezt viszonylag könnyen meg tudjuk tenni, általában csak egy plomba tartja a helyén. A tűztől legalább 1-2 méter távolságra álljunk meg. Tömlővel szerelt készülék esetén a tömlőt (fekete cső) erősen megfogva irányítsuk tűz felé. Az oltóanyagot a kar lenyomásával lehet kijuttatni. Célszerű nem egyben kifújni a tűzoltó készülék teljes tartalmát, hanem szakaszosan működtetni. Fontos, hogy a port ne az égő anyagra juttassuk, hanem a lángok közé, fentről lefelé haladva és a tömlőt vízszintesen is mozgatva. A készülékből az oltóanyag nagy nyomással áramlik ki, ezért fontos, hogy ne közvetlenül az égő anyagra irányítsuk. Ellenkező esetben az oltópor kifújhatja az égő anyag darabjait a tűzfészekből, ami tovább nehezítheti a hatékony oltást. Ez a probléma különösen folyadéktüzek esetén jelentkezik.
Sikeres tűzoltás esetén se hagyjuk a területet felügyelet nélkül, mert visszagyulladhat. Ha ilyen helyzet áll fenn, használjuk a korábban említett módszereket az újbóli oltáshoz. Mindenképpen értesítsük a tűzoltóságot, hogy megvizsgálják a területet további potenciális izzó részek után, amelyek újabb tüzet okozhatnak.
Sikertelen oltás esetén hagyjuk el az égő területet, ne próbálkozzunk tovább az oltással, és azonnal értesítsük a tűzoltóságot a 112-es segélyhívón keresztül.
Használat után soha ne helyezzük vissza a tűzoltó készüléket a készenléti helyére. Ilyenkor értesíteni kell a karbantartót, aki gondoskodik az újratöltésről, és ideiglenesen biztosít cserekészüléket.

Az alábbi videón jól látható, hogy mi a tűzoltó készülékek használatának helyes módja: