Mozi tűzriadó terv utánvilágító

Azt, hogy kinek és mikor kell tűzriadó tervet készítenie a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet határozza meg. Ennek értelmében a Szabályzat készítésére kötelezett a Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet köteles készíteni az általa üzemeltetett, bérelt

  • épületrészre, épületre, ha az
    • menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgál,
    • oktatási intézmény működésére szolgál, amelynek megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt,
    • tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy az épületrészen, épületen egyidejűleg 300-nál több fő tartózkodhat, vagy
    • 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshellyel rendelkezik,
  • épületrészre, épületre, szabadtérre, ha az
    • olyan zenés szórakozóhely működésére szolgál, amely megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
    • 1000 kg vagy 1000 liter mennyiséget meghaladó fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag – az üzemanyagtöltő állomásokon a kimérő szerkezetekhez kapcsolódó technológiai tartályokban tárolt üzemanyagot figyelmen kívül hagyva – előállítására, feldolgozására, tárolására szolgál, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő.

Fentiek értelmében tűzriadó tervet leggyakrabban bölcsődékben, óvodákban, iskolában, kórházakban, szociális otthonokban, bevásárlóközpontokban és szállodákban kell készíteni.

A rendelet azt is előírja, hogy a tűzriadó tervnek mit kell tartalmaznia. Ezek a kötelező tartalmi elemek az alábbiak:

  • a tűzjelzés módja
  • a tűzoltóság, valamint az épületrészben, épületben, szabadtéren tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület, szabadtér elhagyásának módja;
  • a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalói (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.);
  • a főbb veszélyforrások megnevezése (utalással a védekezési szabályokra);
  • a létesítmény helyszínrajza, az épület, épületrész szintenkénti alaprajzai a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók), a vízszerzési helyek és az egyéb oltóanyagtároló helyek, a (2) bekezdés d) pontja szerinti veszélyforrások, a kiürítési útvonalak és a 3. § h) pontja szerinti esetekben a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölése

Látható, hogy a tűzriadó terv szöveges részből és egy rajzi részből áll. A szöveges rész problémáival most nem foglalkozunk részletesen, mert bár ezekben is található hiányosság szép számmal, de egy tapasztalt tűzvédelmi szakember általában megfelelő minőségben el tudja készíteni. A tűzriadó terv rajzos mellékletével viszont egészen más a helyzet. Ezt nagyon sok szakember még mindig Microsoft Painttel, vagy Word-del készíti el, de láttunk már kézzel készített rajzot is, ahol a piktogramok rá voltak ragasztva a papírra. A szolgáltatók általában csak a minimális követelményeknek igyekeznek megfelelni, de sok esetben még azt a szintet sem érik el.

Nagy alapterületű bevásárlóközpontban a tűzriadó terv rajza A4-es méretben lett elkészítve, a jelölések olvashatatlanok

Közvetlen közelről sem látható jobban

Mivel ennek az összeállításnak nem célja a konkurencia lejáratása, ezért az itt bemutatott fényképeken kitakartuk a létesítmény és a készítő nevét is. Természetesen ezeket a megoldásokat a jogszabály nem tiltja, pontosabban nem mond arról semmit, hogy milyen módszerrel, vagy milyen szoftverrel kell elkészíteni a rajzokat. Ettől függetlenül a nem megfelelő minőségben elkészített rajzok nem érik el a jogszabályban meghatározott célokat. A közhiedelemmel ellentétben ezek a rajzok nem elsősorban arra szolgálnak, hogy tűz esetén megnézzük rajtuk, hogy merre kell kimenni az épületből, mert ezért vannak a menekülési útirányt jelző táblák, lámpák és egyéb rendszerek. A rajzok arra valók, hogy a vészhelyzet bekövetkezése előtt képet kapjunk arról, hogy az adott épületet hol lehet elhagyni a legegyszerűbben, milyen alternatív útvonalak léteznek hol találhatóak a tűzoltó készülékek és egyéb tűzvédelmi berendezések, valamint a legfontosabb tűzeseti teendőkről is tájékoztatást kaphatunk. Így előzetesen már rendelkezünk azzal a minimális tudással, ami ahhoz szükséges, hogy egy tűzeset, vagy más vészhelyzet esetén biztonságosan el tudjuk hagyni az épületet.

Látható, hogy életvédelmi szempontból fontos, hogy a kihelyezett rajzok egyszerű, letisztult kialakításukkal segítség a bent tartózkodókat vész esetén. De léteznek más szempontok is, amit a tűzvédelmi szakemberek általában figyelmen kívül hagynak. Ilyen az esztétika, vagyis az, hogy a termék, amit kiadunk a kezünk közül az ne rontsa az adott tér megjelenését. Egy reprezentatív szállodai, vagy kereskedelmi térben rendkívül fontos szempont az életvédelem után az is, hogy az ügyfél és a belsőépítészek által precízen megtervezett és kialakított beltér látványát ne rontsuk el egy trehányul kivitelezett tűzvédelmi jelzéssel. Egy 4 vagy 5 csillagos szállodában a szoba összképét jelentősen tudja rontani egy kézzel, igénytelenül megrajzolt kiürítést segítő rajz.

4 csillagos szállodában a szobán belül elhelyezett, kézzel készült rajz

Külföldi szállodákban sem jobb a helyzet

 

Akkor mégis hogyan kell kinéznie ezeknek a rajzoknak?

Azt már említettük, hogy a tűzriadó terv tartalmi követelményeit részletező 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a formátumra vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat, viszont a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben és a nemzetközi ISO 23601 szabványban találhatunk részletesebb megoldásokat és mintákat a menekülési tervekre vonatkozóan, amiket a tűzriadó terv rajzi mellékletében is jól alkalmazhatunk. Az MSZ EN ISO 7010 tartalmazza a grafikus szimbólumokat, amelyek a rajzokon is használhatóak. A rajzot megfelelő minőségében valamilyen grafikai, vagy mérnöki tervező szoftverrel célszerű elkészíteni. Gyakori probléma, hogy az adott létesítményről nem áll rendelkezésre rajz digitális, szerkeszthető formátumban, csak PDF-ben, vagy az is előfordul, hogy egyáltalán nincs rajz az adott épületről. Ha szükséges, a PDF formátumban rendelkezésre álló rajzok átalakíthatók szerkeszthető formátumokba, például DWG-be, vagy hiányzó alaprajzokat felmérés után lehet elkészíteni.

Fent az eredeti, félig kézzel, félig matricákkal összeállított, iskolai tanműhelyt ábrázoló rajz, alul az általunk készített

A vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelv tartalmazza, hogy a tervet biztonsági világítással rendelkező területek kivételével utánvilágító alapanyagra javasolt készíteni. Az utánvilágító anyag fény hatására feltöltődik és sötétben halványan világít. A megfelelően feltöltődött utánvilágító jelzés teljes sötétségben is olvasható mard, ezért áramszünet esetén is jól láthatóak maradnak a jelzések.

Ezt az óvodai tűzriadó terv rajzot is javítottuk, az új rajz már utánvilágító anyagra készült

Az utánvilágító anyagra elkészített menekülési terv teljes sötétségben is jól olvasható marad

 

 

Hasonló bejegyzések

  • 1312 szó6,7 perc olvasás

    A bírságok drasztikus emelése 2024 március 1-től a munkavédelmi bírság […]

    Tovább
  • 868 szó4,3 perc olvasás

    A munkavédelmi törvény 2024-es módosítása A munkavédelmi törvény 2024-ben több […]

    Tovább
  • 1259 szó6,3 perc olvasás

    Ahogy beköszönt az új év, a tűzvédelem és munkavédelem területén […]

    Tovább