
Azt, hogy kinek és mikor kell tűzriadó tervet készítenie a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet határozza meg. Ennek értelmében a Szabályzat készítésére kötelezett a Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet köteles készíteni az általa üzemeltetett, bérelt
- épületrészre, épületre, ha az
- menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgál,
- oktatási intézmény működésére szolgál, amelynek megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt,
- tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy az épületrészen, épületen egyidejűleg 300-nál több fő tartózkodhat, vagy
- 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshellyel rendelkezik,
- épületrészre, épületre, szabadtérre, ha az
- olyan zenés szórakozóhely működésére szolgál, amely megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
- 1000 kg vagy 1000 liter mennyiséget meghaladó fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag – az üzemanyagtöltő állomásokon a kimérő szerkezetekhez kapcsolódó technológiai tartályokban tárolt üzemanyagot figyelmen kívül hagyva – előállítására, feldolgozására, tárolására szolgál, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő.
Fentiek értelmében tűzriadó tervet leggyakrabban bölcsődékben, óvodákban, iskolában, kórházakban, szociális otthonokban, bevásárlóközpontokban és szállodákban kell készíteni.
A rendelet azt is előírja, hogy a tűzriadó tervnek mit kell tartalmaznia. Ezek a kötelező tartalmi elemek az alábbiak:
- a tűzjelzés módja
- a tűzoltóság, valamint az épületrészben, épületben, szabadtéren tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület, szabadtér elhagyásának módja;
- a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalói (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.);
- a főbb veszélyforrások megnevezése (utalással a védekezési szabályokra);
- a létesítmény helyszínrajza, az épület, épületrész szintenkénti alaprajzai a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók), a vízszerzési helyek és az egyéb oltóanyagtároló helyek, a (2) bekezdés d) pontja szerinti veszélyforrások, a kiürítési útvonalak és a 3. § h) pontja szerinti esetekben a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölése
Látható, hogy a tűzriadó terv szöveges részből és egy rajzi részből áll. A szöveges rész problémáival most nem foglalkozunk részletesen, mert bár ezekben is található hiányosság szép számmal, de egy tapasztalt tűzvédelmi szakember általában megfelelő minőségben el tudja készíteni. A tűzriadó terv rajzos mellékletével viszont egészen más a helyzet. Ezt nagyon sok szakember még mindig Microsoft Painttel, vagy Word-del készíti el, de láttunk már kézzel készített rajzot is, ahol a piktogramok rá voltak ragasztva a papírra. A szolgáltatók általában csak a minimális követelményeknek igyekeznek megfelelni, de sok esetben még azt a szintet sem érik el.
Nagy alapterületű bevásárlóközpontban a tűzriadó terv rajza A4-es méretben lett elkészítve, a jelölések olvashatatlanok
Közvetlen közelről sem látható jobban
Mivel ennek az összeállításnak nem célja a konkurencia lejáratása, ezért az itt bemutatott fényképeken kitakartuk a létesítmény és a készítő nevét is. Természetesen ezeket a megoldásokat a jogszabály nem tiltja, pontosabban nem mond arról semmit, hogy milyen módszerrel, vagy milyen szoftverrel kell elkészíteni a rajzokat. Ettől függetlenül a nem megfelelő minőségben elkészített rajzok nem érik el a jogszabályban meghatározott célokat. A közhiedelemmel ellentétben ezek a rajzok nem elsősorban arra szolgálnak, hogy tűz esetén megnézzük rajtuk, hogy merre kell kimenni az épületből, mert ezért vannak a menekülési útirányt jelző táblák, lámpák és egyéb rendszerek. A rajzok arra valók, hogy a vészhelyzet bekövetkezése előtt képet kapjunk arról, hogy az adott épületet hol lehet elhagyni a legegyszerűbben, milyen alternatív útvonalak léteznek hol találhatóak a tűzoltó készülékek és egyéb tűzvédelmi berendezések, valamint a legfontosabb tűzeseti teendőkről is tájékoztatást kaphatunk. Így előzetesen már rendelkezünk azzal a minimális tudással, ami ahhoz szükséges, hogy egy tűzeset, vagy más vészhelyzet esetén biztonságosan el tudjuk hagyni az épületet.
Látható, hogy életvédelmi szempontból fontos, hogy a kihelyezett rajzok egyszerű, letisztult kialakításukkal segítség a bent tartózkodókat vész esetén. De léteznek más szempontok is, amit a tűzvédelmi szakemberek általában figyelmen kívül hagynak. Ilyen az esztétika, vagyis az, hogy a termék, amit kiadunk a kezünk közül az ne rontsa az adott tér megjelenését. Egy reprezentatív szállodai, vagy kereskedelmi térben rendkívül fontos szempont az életvédelem után az is, hogy az ügyfél és a belsőépítészek által precízen megtervezett és kialakított beltér látványát ne rontsuk el egy trehányul kivitelezett tűzvédelmi jelzéssel. Egy 4 vagy 5 csillagos szállodában a szoba összképét jelentősen tudja rontani egy kézzel, igénytelenül megrajzolt kiürítést segítő rajz.
4 csillagos szállodában a szobán belül elhelyezett, kézzel készült rajz
Külföldi szállodákban sem jobb a helyzet
Akkor mégis hogyan kell kinéznie ezeknek a rajzoknak?
Azt már említettük, hogy a tűzriadó terv tartalmi követelményeit részletező 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a formátumra vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat, viszont a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben és a nemzetközi ISO 23601 szabványban találhatunk részletesebb megoldásokat és mintákat a menekülési tervekre vonatkozóan, amiket a tűzriadó terv rajzi mellékletében is jól alkalmazhatunk. Az MSZ EN ISO 7010 tartalmazza a grafikus szimbólumokat, amelyek a rajzokon is használhatóak. A rajzot megfelelő minőségében valamilyen grafikai, vagy mérnöki tervező szoftverrel célszerű elkészíteni. Gyakori probléma, hogy az adott létesítményről nem áll rendelkezésre rajz digitális, szerkeszthető formátumban, csak PDF-ben, vagy az is előfordul, hogy egyáltalán nincs rajz az adott épületről. Ha szükséges, a PDF formátumban rendelkezésre álló rajzok átalakíthatók szerkeszthető formátumokba, például DWG-be, vagy hiányzó alaprajzokat felmérés után lehet elkészíteni.
Fent az eredeti, félig kézzel, félig matricákkal összeállított, iskolai tanműhelyt ábrázoló rajz, alul az általunk készített
A vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelv tartalmazza, hogy a tervet biztonsági világítással rendelkező területek kivételével utánvilágító alapanyagra javasolt készíteni. Az utánvilágító anyag fény hatására feltöltődik és sötétben halványan világít. A megfelelően feltöltődött utánvilágító jelzés teljes sötétségben is olvasható mard, ezért áramszünet esetén is jól láthatóak maradnak a jelzések.
Ezt az óvodai tűzriadó terv rajzot is javítottuk, az új rajz már utánvilágító anyagra készült
Az utánvilágító anyagra elkészített menekülési terv teljes sötétségben is jól olvasható marad
Hasonló bejegyzések
Korábbi bejegyzésünkben már tájékoztattuk olvasóinkat a munkaköri alkalmassági vizsgálatok kötelező […]
Korábban már beszámoltunk róla, hogy 2024. szeptember 1-től megszűnik az […]
Ebben a cikkben összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat a lakóépületek, […]