Tűzriadó tervek hiányosságai a gyakorlatban

Azt, hogy kinek és mikor kell tűzriadó tervet készítenie a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet határozza meg. Ennek értelmében a Szabályzat készítésére kötelezett a Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet köteles készíteni az alábbi esetekben:

•  menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására, foglalkoztatására szolgáló rendeltetés esetén,
• oktatási intézmény esetén, ha annak megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt,
• ha a szabályzat készítésére kötelezett által üzemeltetett, bérelt vagy más jogcímen használt épület, épületrész tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy az épületrészen, épületen egyidejűleg 300-nál több fő tartózkodhat,
• 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshely esetén,
• olyan épület, épületrész, szabadtér esetén, ahol 1000 kg vagy 1000 l mennyiséget meghaladó fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag – az üzemanyagtöltő állomásokon a kimérő szerkezetekhez kapcsolódó technológiai tartályokban tárolt üzemanyagot figyelmen kívül hagyva – előállítása, feldolgozása, tárolása történik, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő.

Fentiek értelmében tűzriadó tervet leggyakrabban bölcsődékben, óvodákban, iskolában, kórházakban, szociális otthonokban, bevásárlóközpontokban és szállodákban kell készíteni.

A rendelet azt is előírja, hogy a tűzriadó tervnek mit kell tartalmaznia. Ezek a kötelező tartalmi elemek az alábbiak:

• az épületrészben, épületben, szabadtéren tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épületrész, épület, szabadtér elhagyásának módját,
• a tűz esetén végrehajtandó feladatokat és viselkedési szabályokat, különös tekintettel
• a tűzoltóság riasztásának módjára, a tűzjelzésre,
•  a veszélyeztetett személyek értesítésére, riasztására,
• a kiürítésre, mentésre,
• a tűz oltására, a tűzvédelmi eszközök, berendezések kezelésére,
• a technológiai folyamattal összefüggő feladatokra és a közművek elzárására vonatkozó szabályokra,
• a végrehajtásért felelős beosztásokat,
• a veszélyforrások megnevezését, utalással a védekezési szabályokra,
• a létesítmény helyszínrajzát, az épület, épületrész szintenkénti alaprajzait
• a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, eszközök,
• a központi elzárók, kapcsolók,
• a vízszerzési helyek és az egyéb oltóanyag tároló helyek,
• a  veszélyforrások,
• a kiürítési útvonalak és
• 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségek esetében a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének
  megjelölésével.

Látható, hogy a tűzriadó terv szöveges részből és egy rajzi részből áll. A szöveges rész problémáival most nem foglalkozunk részletesen, mert bár ezekben is található hiányosság szép számmal, de egy tapasztalt tűzvédelmi szakember általában megfelelő minőségben el tudja készíteni. A tűzriadó terv rajzos mellékletével viszont egészen más a helyzet. Ezt nagyon sok szakember még mindig Microsoft Painttel, vagy Word-del készíti el, de láttunk már kézzel készített rajzot is, ahol a piktogramok rá voltak ragasztva a papírra. A szolgáltatók általában csak a minimális követelményeknek igyekeznek megfelelni, de sok esetben még azt a szintet sem érik el.

Nagy alapterületű bevásárlóközpontban a tűzriadó terv rajza A4-es méretben lett elkészítve, a jelölések olvashatatlanok

Közvetlen közelről sem látható jobban

Mivel ennek az összeállításnak nem célja a konkurencia lejáratása, ezért az itt bemutatott fényképeken kitakartuk a létesítmény és a készítő nevét is. Természetesen ezeket a megoldásokat a jogszabály nem tiltja, pontosabban nem mond arról semmit, hogy milyen módszerrel, vagy milyen szoftverrel kell elkészíteni a rajzokat. Ettől függetlenül a nem megfelelő minőségben elkészített rajzok nem érik el a jogszabályban meghatározott célokat. A közhiedelemmel ellentétben ezek a rajzok nem elsősorban arra szolgálnak, hogy tűz esetén megnézzük rajtuk, hogy merre kell kimenni az épületből, mert ezért vannak a menekülési útirányt jelző táblák, lámpák és egyéb rendszerek. A rajzok arra valók, hogy a vészhelyzet bekövetkezése előtt képet kapjunk arról, hogy az adott épületet hol lehet elhagyni a legegyszerűbben, milyen alternatív útvonalak léteznek hol találhatóak a tűzoltó készülékek és egyéb tűzvédelmi berendezések, valamint a legfontosabb tűzeseti teendőkről is tájékoztatást kaphatunk. Így előzetesen már rendelkezünk azzal a minimális tudással, ami ahhoz szükséges, hogy egy tűzeset, vagy más vészhelyzet esetén biztonságosan el tudjuk hagyni az épületet.

Látható, hogy életvédelmi szempontból fontos, hogy a kihelyezett rajzok egyszerű, letisztult kialakításukkal segítség a bent tartózkodókat vész esetén. De léteznek más szempontok is, amit a tűzvédelmi szakemberek általában figyelmen kívül hagynak. Ilyen az esztétika, vagyis az, hogy a termék, amit kiadunk a kezünk közül az ne rontsa az adott tér megjelenését. Egy reprezentatív szállodai, vagy kereskedelmi térben rendkívül fontos szempont az életvédelem után az is, hogy az ügyfél és a belsőépítészek által precízen megtervezett és kialakított beltér látványát ne rontsuk el egy trehányul kivitelezett tűzvédelmi jelzéssel. Egy 4 vagy 5 csillagos szállodában a szoba összképét jelentősen tudja rontani egy kézzel, igénytelenül megrajzolt kiürítést segítő rajz.

4 csillagos szállodában a szobán belül elhelyezett, kézzel készült rajz

Külföldi szállodákban sem jobb a helyzet

 

Akkor mégis hogyan kell kinéznie ezeknek a rajzoknak?

Azt már említettük, hogy a tűzriadó terv tartalmi követelményeit részletező 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet a formátumra vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat, viszont a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben és a nemzetközi ISO 23601 szabványban találhatunk részletesebb megoldásokat és mintákat a menekülési tervekre vonatkozóan, amiket a tűzriadó terv rajzi mellékletében is jól alkalmazhatunk. Az MSZ EN ISO 7010 tartalmazza a grafikus szimbólumokat, amelyek a rajzokon is használhatóak. A rajzot megfelelő minőségében valamilyen grafikai, vagy mérnöki tervező szoftverrel célszerű elkészíteni. Gyakori probléma, hogy az adott létesítményről nem áll rendelkezésre rajz digitális, szerkeszthető formátumban, csak PDF-ben, vagy az is előfordul, hogy egyáltalán nincs rajz az adott épületről. Ha szükséges, a PDF formátumban rendelkezésre álló rajzok átalakíthatók szerkeszthető formátumokba, például DWG-be, vagy hiányzó alaprajzokat felmérés után lehet elkészíteni.

Fent az eredeti, félig kézzel, félig matricákkal összeállított, iskolai tanműhelyt ábrázoló rajz, alul az általunk készített

A vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelv tartalmazza, hogy a tervet biztonsági világítással rendelkező területek kivételével utánvilágító alapanyagra javasolt készíteni. Az utánvilágító anyag fény hatására feltöltődik és sötétben halványan világít. A megfelelően feltöltődött utánvilágító jelzés teljes sötétségben is olvasható mard, ezért áramszünet esetén is jól láthatóak maradnak a jelzések.

Ezt az óvodai tűzriadó terv rajzot is javítottuk, az új rajz már utánvilágító anyagra készült

Az utánvilágító anyagra elkészített menekülési terv teljes sötétségben is jól olvasható marad

 

Az Ön tűzriadó terve is csak egy Paintben összedobott ábra?

 

Meglévő alaprajz alapján vagy helyszíni felméréssel, szabályos, esztétikus és jól olvasható tervet készítünk – amely nemcsak a hatóságot győzi meg, de emellett igényes képet is mutat