Korábban már beszámoltunk róla, hogy 2024. szeptember 1-től megszűnik az általánosan minden munkavállalóra kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat. Az új szabályozás szerint azonban miniszteri rendelet határozhat meg olyan munkaköröket, ahol az alkalmassági vizsgálat továbbra is kötelező marad.
A kormány honlapján már elérhető a munkára való alkalmassági vizsgálatok kötelező elrendeléséről szóló miniszteri rendeletek tervezete, amelyet augusztus 29-ig lehet véleményezni. A jelenlegi tervezet szerint a vizsgálatok a belügyminiszter, a miniszterelnökséget vezető miniszter, az agrárminiszter, valamint a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alá tartozó ágazatokban és szervezeteknél maradnak kötelezőek.
A kötelező üzemorvosi alkalmassági vizsgálatok 2024-től azokat a munkaköröket érintik, ahol a dolgozók a rendeletben meghatározott hatásoknak lehetnek kitéve. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a rendeletben szereplő hatásokat és a hozzájuk tartozó meghatározásokat, valamint példaként bemutatunk néhány olyan munkakört, amelyekre ezek a hatások jellemzőek lehetnek.
| Károsító hatás | Meghatározás | Példa munkakörök |
|---|---|---|
| Fokozott baleseti veszély | 1. Magasban végzett munka: a munkavégzés magassága meghaladja a 2 m-t. 2. Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök. 3. Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek. 4. Villamosüzemi munkakörök: erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenységek. 5. Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM); Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek. 6. Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök: mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka. | Ács, bádogos, kőműves, vájár, villanyszerelő |
| Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg) | A munkahely melegnek minősül: ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben: ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja. A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el. | Kertész, parkfenntartó, erdész, útkarbantartó, pék, szakács |
| Zaj (felső beavatkozási határértéket meghaladó esetben) | A felső beavatkozási határértéket [LEX,8h = 85 dB(A), illetve pcsúcs[Lmax] = 140 Pa [137 dB(C)] meghaladó munkahelyi zajexpozíció a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján. | Ács, asztalos, lakatos, fakitermelő, gépkezelő |
| Ionizáló sugárzás | Sugárveszélyes munkahelyen (pl. az MSZ 62–7:2017 szabvány szerinti ipari izotóplaboratóriumok, orvosi izotóplaboratóriumok) a kockázatértékelés alapján, ionizáló sugárzásból eredő egészségkárosodás kockázatával (dóziskorlát túllépése) járó tevékenységek esetén az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól szóló jogszabály és az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, je | Laboratóriumi dolgozó, radioaktív anyag kezelő, szállító |
| Mesterséges optikai sugárzás (pl.: lézer) | Nem-koherens optikai sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B), valamint lézer optikai sugárzások. . A munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály 1-2. melléklete szerinti expozíciós határértékeket meghaladó expozícióval járó tevékenységek | Hegesztő, sebészorvos, Laboratóriumi dolgozó |
| Vibráció (helyileg ható és/vagy egész test) prevenciós határértéket meghaladó esetben | Prevenciós határértéket meghaladó rezgésexpozíció: kéz/kar rezgés: 2,5 m/s2 (8 órás referencia idő), egész testre ható: 0,5 m/s2 , a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján. | Mezógazdasági gépkezelő, lakatos, kertész, fakitermelő, vájár, kőműves, ács |
| Kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök | Minden olyan tevékenység, amelynek során a munkavállalót, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes keverék (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is) hatása érheti. Veszélyes anyag/keverék: minden olyan vegyi anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt. | Takarító, laboratóriumi dolgozó, vegyipari technikus |
| Járványügyi érdekből kiemelt munkakör | Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban, bölcsődei ellátást biztosító intézményekben, szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör. Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy | Ápoló, gondozó, óvónő, dajka, szakács, cukrász |
| Tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbeszt ártalomnak kitett munkakörök | Építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb területen tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbeszt ártalomnak kitett munkakörök | Kőműves, segédmunkás, építőipari gépkezelő |
| Biológiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök | Egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák; hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák. | Ápoló, gondozó, mosodai dolgozó, állatorvos, laboratóriumi dolgozó |
| Éjszakai műszakban végzett munka | A huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés | Buszsöfőr, mozdonyvezető, orvos, vagyonőr, takarító |
| Kézi tehermozgatás 10 kg felett | Raktáros, árufeltöltő, kőműves, burkoló, segédmunkás |
Nem minden esetben egyszerű eldönteni, hogy egy adott munkakörben dolgozó személyt érintik-e a jogszabályban feltüntetett hatások, ezért érdemes munkavédelmi szakemberhez fordulni, hogy biztosan megfeleljen minden előírásnak. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet értelmében a munkáltatónak írásban kell meghatároznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait.
A tanácsadás INGYENES és semmilyen kötelezettséggel nem jár
Maximum 24 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot
Hasonló bejegyzések
Korábbi bejegyzésünkben már tájékoztattuk olvasóinkat a munkaköri alkalmassági vizsgálatok kötelező […]
Ebben a cikkben összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat a lakóépületek, […]
A bírságok drasztikus emelése 2024 március 1-től a munkavédelmi bírság […]