Crans-Montana tűzvédelmi tanulságai a magyar szórakozóhely üzemeltetőknek

2026. január 1-jén hajnalban tűz ütött ki a svájci Crans-Montana egyik bárjában, a Le Constellationben. 41 ember meghalt, 116-an megsérültek, többségük súlyos égési sérülésekkel került kórházba. A svájci hatóságok szerint az események láncolatát egy pezsgősüvegre helyezett tortatűzijáték indította el. A számok önmagukban is sokkolók, de a valódi üzenet nem csak a tragédia mértékében, hanem az okok láncolatában rejlik. Ez nem „egy balszerencsés baleset” volt, hanem egymásra épülő, elkerülhető hibák sorozata. Ezeknek a hibáknak a láncolata kellett ahhoz, hogy a tűzeset ennyire súlyos legyen. Ha akárcsak egy láncszem is kiesett volna, akkor valószínűleg nem ennyire súlyosak a következmények vagy a tűzeset be sem következik.
Magyar szemmel nézve a történet különösen nyugtalanító: a hibák nagy része nálunk is ismerős, sok helyen mindennapos gyakorlat. Éppen ezért nem az események részletes rekonstruálása a fontos, hanem az, hogy mit tanulhat belőle a hazai vendéglátó- és szórakoztatóipar. Nézzük meg közösen, hogy milyen tűzvédelmi hiányosságok sorozata vezetett a tragédiához és mit mondd ezekről a hazai szabályozás.

 

Tűzvédelem szórakozóhelyeken – mit mutat meg a Crans-Montanai tűzeset?

 

#1. láncszem: a látványelem, ami tűzveszélyes

A jelenlegi információk szerint a tűz közvetlen kiváltó oka egy pezsgősüvegre rögzített tortatűzijáték volt. Magyar jogi környezetben ez egyértelműen tűzveszélyes tevékenységnek tekinthető.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat logikája egyszerű, ilyen tevékenységet állandó jelleggel csak olyan helyen lehet végezni, amelyet eleve erre a célra alakítottak ki, és amely megfelel az ehhez kapcsolódó tűzvédelmi követelményeknek. Egy hegesztőműhely vagy konyha ilyen. Egy diszkó, bár vagy klub jellemzően nem.

A tüzet okozó pirotechnikai eszköz

Nem erre a célra kialakított helyen, alkalomszerűen csak akkor végezhető ilyen tevékenység, ha nem okozhat tüzet vagy robbanást, és előzetes, írásos engedély szükséges hozzá. Ez nem formalitás: az engedélyben rögzíteni kell a felelősségi köröket, a betartandó biztonsági szabályokat, és előtte fel kell mérni a helyiség adottságait. Egy engedély kiadása előtti valós felmérésnél itt nagy valószínűséggel már megállna a folyamat. Nem jutnánk el odáig, hogy egy zárt térben, vendégek feje fölött bárki meggyújtson egy pirotechnikai eszközt.
Ez az első tanulság: a „csak pár másodpercig ég”, a „mindenki ezt csinálja” és a „sosem volt baj” nem szakmai érvek. Tűzveszélyes tevékenységet végezni csak szigorú keretek között lehet.

#2. láncszem: éghető anyag ott, ahol nem lehetne

A következő lépés az volt, amikor a gyújtóforrás találkozott az éghető mennyezeti burkolattal. A felvételeken jól látható, hogy a mennyezet hangszigetelése meggyullad, majd égő darabok hullanak le belőle, ezt hívjuk égve csepegésnek.

Mennyezeti szigetelés meggyulladása

A magyar jogi környezet ebben is teljesen világos. Rendezvények tartására szolgáló helyiségek esetén a falburkolatoknak, belső oldali hő- és hangszigeteléseknek legalább A2-s1,d0, a mennyezetburkolatoknak szintén A2-s1,d0, a padlóburkolatoknak pedig legalább Bfl-s1 tűzvédelmi osztályúnak kell lenniük. Ezeknek a feltételeknek megfelelő szigetelőanyagok nem éghetőek, alacsony a füstfejlesztő képességük, és nem csepegnek égve.
Ha a mennyezet megfelelt volna ezeknek a követelményeknek, a tűzijáték akkor sem gyújtja meg, ha hozzáér. A Crans-Montanában látott gyors tűzterjedés nem a véletlen műve, hanem a nem megfelelő anyagválasztás következménye volt.
Ez a hiányosság különösen veszélyes, mert sok üzemeltető nincs tisztában azzal, hogy egy esztétikai vagy akusztikai felújítás során tűzvédelmi szempontból milyen anyagokat építhet be. A barkácsáruházban kapható „hangszigetelő szivacs” nem egyenértékű egy tanúsított, közösségi rendeltetésű térbe való burkolattal.

#3. láncszem: tűzvédelmi oktatás hiánya vészhelyzetben

A felvételek alapján a személyzet nem volt felkészülve a vészhelyzet kezelésére. A vendégek egy része nem menekült azonnal, hanem tovább szórakozott vagy elkezdett videózni, ezzel éppen azokat az értékes másodperceket vesztegették el, ami arra lett volna elég, hogy még időben elkezdjenek menekülni.
Ilyen helyzetben a személyzet feladata egyértelmű: a zene azonnali leállítása, a vendégek határozott terelése a kijáratok felé, és ezzel párhuzamosan a megfelelő eszközzel, megfelelő időben történő beavatkozás. A videókon látható néhány késői oltási kísérlet, egy szén-dioxiddal oltó készülékkel próbálnak oltani, illetve valaki egy kisebb vödörből locsol vizet a kifejlett, mennyezetig csapó lángokra.

Oltási kísérlet szén-dioxiddal oltóval

A szén-dioxiddal oltó készülék szilárd anyagok tüzeinél eleve korlátozott hatású, és egy kifejlett tűznél már semmit nem ér. Ha a személyzet időben felismeri a helyzet súlyosságát, és a kezdeti fázisban avatkozik be az ott lévő anyagok oltására alkalmas készülékkel és ezzel párhuzamosan azonnal megkezdi a kiürítést, a következmények nagyságrendekkel enyhébbek lehettek volna.
Itt jelenik meg a tűzvédelmi oktatás valódi értelme. Nem a kipipált jelenléti ív, hanem az a tudás számít, amely stresszhelyzetben automatikusan működésbe lép.
Hasonló helyzeteket magyarországi szórakozóhelyeken végzett tűzvédelmi felmérések és oktatások során is rendszeresen látunk.
Gyakori, hogy a személyzet formálisan részt vett az oktatáson, de egy váratlan eseménynél nincs meg az a rutin, ami az azonnali, helyes reakcióhoz kellene.

#4. láncszem: leszűkített menekülési útvonal

A kiürítés megfelelőségét a vonatkozó jogszabályban és tűzvédelmi műszaki irányelvben meghatározott módszerekkel kell ellenőrizni A kijáratok szélessége, száma, az útvonalak szűkületei meghatározzák a befogadóképességet. A hírek szerint a kijárathoz vezető lépcső körülbelül egy méter széles volt, mert egy korábbi átépítés során leszűkítették, ez a lépcsőről készült fényképeken is jól kivehető. Ez a szélesség a hazai szabályozás alapján nagyjából ötven fő biztonságos kiürítésére lenne alkalmas. A bárban aznap éjszaka a hírek szerint 200 ember lehetett.

A kijárathoz vezető lépcső, jól látható a szűkítés

 

Ha egy üzemeltető kétszáz vendéget akar beengedni, akkor ehhez a menekülési útvonalakat kell hozzáigazítani: szélesebb kijáratokkal, több kijárattal. Ha ez nem lehetséges, akkor a befogadóképességet kell csökkenteni.
Ez az a pont, ahol a „még befér pár ember” gondolkodásmód közvetlen életveszéllyé válik. Megfelelően méretezett menekülési útvonal és a maximális befogadóképesség betartása esetén még pánikhelyzetben is gyorsan kiüríthető a tűzzel érintett terület.

A végső következmény: jogi felelősség, ami semmit nem tesz jóvá

A Crans-Montanai esetben az üzemeltetőkre most büntetőeljárás vár, és nagy valószínűséggel hosszú börtönévek. Ez azonban nem elégtétel a 41 halálos áldozatnak, a 116 sérültnek, és azoknak a családoknak, barátoknak, akik egyetlen éjszaka alatt veszítették el a szeretteiket.
A valódi kérdés az, hogy mindez megelőzhető lett volna. A válasz szakmailag egyértelmű: igen. Ha akár egyetlen láncszem kiesik – nincs tűzijáték, nincs éghető mennyezet, van felkészült személyzet, vagy megfelelőek a menekülési útvonalak –, ez a tragédia valószínűleg nem így végződik.

Mi következik ebből a magyar szórakozóhely üzemeltetők tűzvédelme szempontjából?

A Crans-Montanai tűzeset tanulságai jól mutatják, hogy a tűzvédelem és a tűzvédelmi oktatás nem formai kötelezettség, hanem működő biztonsági rendszer. A szórakozóhelyek esetében különösen fontos az anyaghasználat, a menekülési útvonalak és a személyzet felkészültsége.
Ez az eset nem egy ritka, svájci kivétel. Olyan hibák sorozata vezetett idáig, amelyekkel Magyarországon is nap mint nap találkozni lehet.
A tűzvédelmi szabályok pont azért vannak, mert egy váratlan helyzetben nincs idő gondolkodni vagy improvizálni. Ami előre nincs átgondolva, az ilyenkor már nem fog működni.
Ha szórakozóhelyet, bárt, klubot vagy zenés-táncos rendezvényhelyszínt üzemeltet, érdemes most ránézni arra, hogy a saját helyszínén ezek a kockázatok hogyan jelennek meg.
Egy független, szakértői tűzvédelmi felmérés megfelelő visszajelzést ad arról, hogy egy vészhelyzetben a kialakítás, az anyaghasználat és a személyzet felkészültsége valóban segíti-e az emberek biztonságát.

Szeretné tudni, hogy az Ön helyszíne fel van-e készülve egy valós vészhelyzetre?

A kapcsolatfelvétel nem jelent kötelezettséget, kizárólag szakmai tájékoztatást.